Ma nagyon szuper volt a délelőtti tanítás, egy Farid nevű iráni-német származású szuper nyelvtanár vezette a kurzust, szó szerint vezette és segítette, mivel ő önmagát moderátorként értelmezi a nyelvtanulás folyamatában, ahogyan azt a modern nyelvoktatás és egyáltalán a tanulási folyamat megköveteli/igényli.
Eleve a tanulás, tanítás területén bekövetkezett/ jó lenne, ha bekövetkezne ;-) / változásról volt szó. sokat beszélgettünk, hallásértési feladat volt és pódiumbeszélgetés. Elröpült a hosszú délelőtt vele.
Rögtön az ismerkedésnél bemondta, hogy érettségi után egy évet élt Budapesten, a III. kerületben lakott:-) Milyen kicsi a világ! Egy évet a SOTE-n tanult, és imádott Magyarországon lenni.
Vettem egy napijegyet a tömegközlekedésre és átmentem a szárazföldre, a Lindaupark nevű bevásárlóközpontba, mert szerettem volna Müllerben pár dolgot venni, a szigeten nincsenek ilyen nagyobb drogériák (szupermarket is csak egy drága Rewe, kicsit beljebb pedig egy Norma is van szerencsére, az nem annyira igényes, de legalább olcsó). Nem sokat tudtam nézelődni, mert közben rámírt Reinhild, hogy Konny és ő megérkeztek!! Gyorsan kinéztem a legelső vonatot vissza (Lindau-Reutin állomás mellett van, ami az utolsó megálló a sziget előtt, szóval 3 perces vonatút). 17 óra után találkoztunk, annyira cuki aranyosak, mint mindig is voltak. Először a kikötőnél ültünk be a Hotel Reutemann teraszára fagyikelyhet enni, majd a Maximillianstraße végén egy másik teraszra vacsorázni, a Wirtshaus zum Sünfzen nevű helyre (fogasfilét kértem rókagombaszósszal). Majd öt órán át beszélgettünk, a hirtelen jött eső elálltával hazakísértem őket (a templomuk mellett a Stiftshotelben laknak), onnan hazasétáltam a nyári melegben.
Holnap délután folytatjuk, ahogy az időjárás majd engedi; elvileg esőt jeleznek, akkor nem nagyon mennek el a városból, ha mégis jó idő van, akkor kirándulnak valamerre. Szóval majd spontán alakul. Nekem a sulin kívül nincs semmi fix, csak ebédcsomagot kell szombatra vennem, mert Neuschwanstein-ba kirándulunk a nyelviskolával. Eredetileg Rorschachba (Svájc) mentünk volna hajóval, az fél napos út lett volna csak, de valamiért változott, aminek most nagyon örülök, mert ez nagyobb attrakció azért.
Reinhilddel és Konnyval, bajor "pótszüleimmel", akik 32 éve vettek védőszárnyaik alá💟
1992. őszén fogadtak be cserediákként hónapokra, majd azóta is rengetegszer, bármennyi időre... és most még négy órányira is elutaztak miattam Bajorország legdélebbi csücskébe, hogy találkozzunk
Zanderfilet mit Pfifferlingsoße
Naplemente után most bóklásztam először későn este az utcán, ez a látvány fogadott a kikötőben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése