A jól megérdemelt pihenés jegyében befizettem a nyelviskola szervezte fakultatív programra, Schwangauba utaztunk különbusszal a Neuschwanstein kastélyba. Mesebeli, pompás, nagyon giccses, gyönyörű. Csipkerózsikával nem találkoztunk, de az sem lett volna meglepő. Kívülről nagyon sok fotót készítettem, belül meg elvileg tilos volt, de szerettem volna egy kis emléket, úgyhogy megkockáztattam; nem zártak tömlöcbe... Amíg megmásztuk a hegyet és vártunk a beengedésre, esett az eső, amikor kijöttünk, már elállt és felszállt a köd, így még egy kört kellett fotóznom :-D
Ez a kisebb vár, Hohenschwangau a neve, ezt csak ilyen messziről láttuk
Este 19 órára beszéltük meg a találkozót, hogy búcsúesténket az immár törzshelyünkön, a Wirtshaus zum Sünfzen-nél tartjuk, és most már harmadik esténken vacsoráztunk itt
Stadtfest volt a városban, a Marktplatz-on, Konnyék szálláshelye mellett ilyen naplementés fények vetődtek a két nagy templomra (jobbról a katolikus székesegyházra, balról az evangélikus Sz.Istvánra.
Utóbbiba igyekeztünk, a Templomok Nyitott Éjszakája keretein belül egy gospelkórus előadására.
A búcsúzást ismét átlengte annak a szele, hogy nem tudhatjuk biztosan, mikor illetve egyáltalán találkozunk -e még, hiszen majd 80 évesek, és Konny szavaival élve ő már kétszer is állt a menny kapujában ( a bal karját alig tudja használni, 7 éve volt infarktusa többek között, és mutatta a schwerbehindert/súlyosan mozgáskorlátozott igazolványát is). Én nagyon bízom benne, hogy még nagyon messze van a véső búcsú, mindenesetre nagy szeretettel hívtak, várnak bennünket hozzájuk Neustadtba, akár Ákossal kettesben, akár a gyerekekkel, bármikor💝
Gospelchor
Ilyen csodás látvánnyal búcsúztam az estétől, miután mentem még egy kört a fesztiválon, meg a kikötőben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése